Defendor

Defendor

A film egy meglepően jól sikerült akció-vígjáték-dráma. Ha el kellene helyeznem a filmes palettán valahova az alkotást akkor a Watchmen, Forest Gump és Memento háromszögbe illeszteném.

A főhős a kb. 80-as IQ val rendelkező ám rendkívül jó indulatú Arthur (Woody Harrelson) aki, hogy átlépjen saját maga korlátain, éjszakánként szuperhős ruhát és ezzel "szuperhős én"-t öltve Defendorként üldözi a bűnözőket. 

Ezt a munkát a Memento-ból ismert Leonard küldetéstudatával teszi és kb. annyira is van képben az őt körülvevő világgal mint az előbbi film főhőse. Ha a tervei végrehajtása közben bármilyen akadályba ütközik Forest Gump módjára viselkedik. Nem csügged, nem panaszkodik, hanem töretlen lelkesedéssel megindul, hogy legyőzze a problémát. Jó értelemben vett gyermeki természete szinte mindenkit maga mellé állít akivel csak találkozik.

A film megnézése előtt arra gondoltam, hogy ez a mozi az utóbbi években divatos szuperhős filmek kifigurázása lesz. Most, hogy már láttam azt kell, hogy mondjam, hogy a film nem gúnyos és nem ironikus. Nem akar sokat mondó lenni (Watchmen), és nem is akar illúziókat lerombolni. Egyszerűen csak egy kedves film, egy világot jobbá tenni kívánó, naivan jóindulatú emberről, aki öntudatlanul is "megmenti" az őt körülvevő embereket (a'la Gump). Így Defendor a helyenként ügyetlen és nevetséges működése ellenére érdekes módon mégis valódi szuperhőssé válik a film végére.

Woody Harrelson már a Natural Born Killers óta kedvelem és elmondhatom, hogy ebben a filmben is jól alakít. Testbeszédével és mimikájával szórakoztatóan hozza a szerepét. Egyébként is csípem amikor humoros karakter bőrébe bújik. A legutóbbi Zombieland-es alakítása is bejött. Van a fickóban valami vicces amitől folyamatosan mosolygok, ha a képernyőn meglátom.

A karakterek ábrázolása, a dialógusok kialakítása, és a zene is jól sikerült. A történet helyenként kiszámítható, de ez engem már az Avatar-ban se zavart. A kiszámítható story-t szerintem lehet kompenzálni értékes mondanivalóval. 

Összességében a filmet mindenképp érdemes megnézni. Nevetésben nem lesz hiány.

Imdb: 7.3

http://www.imdb.com/title/tt1303828/

Szerintünk: 7 (erős)

Julie & Julia

Julie & Julia - Két nő, egy recept

Mi  köthet össze két nőt akik sosem találkoztak egymással, és még csak nem hasonlítanak egymásra? A női létük megélése, párkapcsolati problémáik megoldása és persze a főzés.

A film két igaz történeten alapszik és két szálon fut végig. Julia Child (Meryl Streep) az 1950-es évek Franciaországában élő amerikai származású szakácsnő, míg Julie Powell (Amy Adams) egy a jelenkori amerikában, élő átlagos, önmagát kereső 30 éves nő.

A film kezdetekor Julie egy barátnőivel történt "presztizs beszélgetés" után rájön, hogy nem olyan sikeres az életben mint szeretne lenni. Hogy ezen változtasson elhatározza, hogy belevág valami újba. Mivel szeret főzni, férje tanácsára indít egy Gastro Blog-ot. A célkitűzése, hogy nagy példaképe és "képzelt barátja" Julia szakácskönyvét 365 nap alatt "végig főzze". Ami a maga több mint 500 receptjével nem kis kihívás elé állítja hősnőnket.

A film másik szálán Julia életét ismerhetjük meg. Rajongását Franciaország az evés és a konyhaművészet iránt, illetve ambícióját, hogy egy szakácskönyvet írjon átlagos amerikai nők számára akiknek "nincs kuktájuk".

A két főszereplő sorsát párhuzamosan mutatja be a rendező (Nora Ephron) a kezdeti nehézségektől a kudarcokon át, a sikerig. A rendező ügyes, könnyen érthető idősík-mozgásokkal teszi izgalmasabbá az egyébként kevéssé mozgalmas történetet. Erre szükség is van mivel a film kicsit több mint 2 órás.

Hibaként róható fel, hogy több jelentből is hiányzott az odaillő zene, így viszont nagyobb szerepet kapott a színészi játék. Elsőre Meryl Streep játéka, (aki Oscar díjra jelöltek a szerepért) darabos mozgása rendkívül furcsa volt, nem kevésbé az operatőri munka is. Merylt és nővérét végig alulról fényképezték amitől a két szereplő magassága szinte már groteszknek tűnt. Mint később kiderült az eljárást indokolják a megszemélyesített karakterek való életben lévő méretei.

A film megnézése után az interneten láttam néhány eredeti Julia Child főzőműsort (kicsit olyan mint Stahl, csak Julia sokkal természetesebb) Kendőzetlen, spontán és néha esetlen stílusa sok nőnek önbizalmat adhat.

A videókat nézve megérthettem a Meryl által hozott karaktert. Ügyesen utánozta az eredeti Julia hangját, beszédét, és sajátos mozgását.

Amy Adams természetes bájával, lelkesedésével, izgalmával minden háziasszonynak meghozza a kedvét a főzéshez, a próbálkozáshoz és ahhoz, hogy még egy kicsontozott kacsa elkészítéstől se kapjanak instant sírógörcsöt. :)

Ne lepődjünk meg, ha a film megnézése után (közben) garantáltan főzni vagy enni támad kedvünk.

Előnyök: Jópofa dialógusok, eltalált hangulat, ínycsiklandozó ételek.

Hátrányok: 2 órás hossz, helyenként vontatott, kevés csatajelenet. ;)

A filmet elsősorban női olvasóinknak ajánljuk.

Imdb: 7.2

http://www.imdb.com/title/tt1135503/

Szerintünk: 7

És mégegyszer szólok: Mamma Mia! ha elkezditek nézni, legyen  otthon kaja! ;)

H&V

Shutter Island

Viharsziget

Mikor leültünk nézni a filmet szinte semmit nem tudtunk róla előzetesben, mindössze annyit, hogy 2 óra 10 perc hosszú. Kicsit aggódtam, hogy végig fogjuk unatkozni. Nem így történt. 

A történetet nem szeretném kifejteni. Az alapsztory az, hogy a Leonardo DiCaprio által alakított amerikai rendőrbíró társával nyomozás céljából megérkezik egy szigetre, ami egy elmegyógyintézetnek ad otthon. Feladatuk, hogy kiderítsék egy beteg eltünésének körülményeit, azonban a nyomozás nem várt fordulatokat hoz..

A történet időpontja nem tisztázott, de valamikor az '50-es évekre tehető. A kor hangvételét sikeresen eltalálja a rendező már az első jelenetben is. A hajón a szigetre érkező két detektív a kor divatjának megfelelő ruhában és kalapban szándékoltan Casablanca korabeli filmek hangulatát idéz. Ehhez hozzájárul az is, hogy a filmben a szinek telítetlenek, fakók. Az így kapott szürkeség is a fekete-fehér filmek hangulatát idézni.

Ha meg szeretném határozni a film műfaját akkor thrillert mondanék, amit finoman megfűszereztek horror elemekkel. De itt a horror szót a klasszikus Poe-i vagy Lovecraft-i értelemben kell érteni. A film nézése közben folyamatosan olyan érzésem volt, mint ha az Alone In The Dark klasszikus játék sorozat legújabb részét látnám megfilmesítve. A történet felépítése, a helyszínek és a jelenetek mind a régi klasszikust idézik, méghozzá felettéb sikeresen. (A tisztázatlan helyen lévő világtól elzárt sziget, az elmegyógyintézet épülete, ahonnan a viharok miatt veszélyes kimozdulni, illetve egy ponton túl a főszereplő ruhája mind a bezártság és paranoia hangulatát erősíti.)

A film végig lebilincselő. A bő két óra pikk-pakk eltelik. Az általa  keltett hangulat hibátlan volt. A helyszínek megválasztása, a beállítások és szereplők is mind teli találat. Egyet kivéve, DiCapriot.

Ezzel azonban nem az ő -egyéként szerintem magas szinten álló- színészi képességeit szereném kétségbe vonni. De egyszerűen DiCaprio mint színész nekem nem fér össze, a vagány, agresszív, erőszakos fogalmakkal. Amikor ilyen szerepekben látom az az érzésem, mintha valaki olyan kabátot hordana, ami nagy rá. Nem áll össze a kép. Leonardo szerintem sok karaktert rendkívül magas szinten tud hozni. Zseniálisan alakítja a sérült Arniet a What's Eating Gilbert Grape címűfilmben, a drogos sárcot a The Basketball Diaries-ben, a homoszexuális szimbolista francia költőt Arthur Rimbaud-ot a Total Eclipse-ben, sőt szerintem mint Romeo is jól játszott a Romeo+Juliet-ben. A maszkulin főhős szerepénél viszont nekem mindig kilóg a lóláb vele kapcsolatban. (Body of Lies)

Visszatérve a filmhez. Miközben néztük folyamatosan azt érzésünk volt, hogy ez a rendező nagyon ügyes. Nem tudtuk ki ő, de az látszott, hogy magas fokon ért a szakmájához. Mesteri kézzel bánt a hangulattal, a képekkel, a hangokkal. Valósággal a képernyő elé szegezett minket.

A filmet ajánlanám mindenkinek aki szeretne egy jó mozit látni, ami nem feltétlen egy popcorn szagú vígjáték. Ha valaki szerette az Alone in the Dark sorozatot, a Lovecrafti horrort akkor szerintem ebben a filmben se fog csalódni.

A filmben említenek egy valós konteot. Akit  érdekel a téma  az alább belinkelt -egyébként rendkívül jó stílusban írt- blogban tud utánaolvasni: http://konteo.blog.hu/2009/01/04/a_tokeletes_katona_projekt

imdb: 8.1

http://www.imdb.com/title/tt1130884/

Szerintem: 8 (méghozzá erős)

Ja, és a rendező Martin Scorsese. ;)

Where The Wild Things Are

Ahol a vadak várnak

A film az amerikai Maurice Sendak azonos című sikeresnek mondott gyermekeknek szánt mesekönyvének filmes adaptációja.

A film főszereplője egy számunkra rendkívül irritáló, agresszív kisgyerek (Max), akire az őt egyedül nevelő édesanyja képtelen hatni. Az egyik családi veszekedés után a gyerek "megszökik" egy fantázia birodalomba, ahol találkozik a vadakkal, ahol ezeknek a vadaknak a királyává válik.

Max új barátainak jellem vonásai meglehetősen hasonlítanak családjának tagjaira. Ahogy Max a vadak élére áll szembesülnie kell azzal, hogy egy csapatot (családot) vezetni nem is olyan egyszerű mint azt ő korábban gondolta..

A film mondanivalója tehát aktuális, a rendezést jónak mondanám. Vannak szépen beállított képek is a filmben és a zenékkel abszolút sikerült elérnie a rendezőnek amit szeretett volna. Viszont nekünk valahogy nem működött a film. Legalábbis az eleje semmi képpen. Hárman kezdtük el nézni a mozit és az első 5 perc után már felütötték a fejüket a negatív kommentárok. Max agresszív jelleme mindnyájunkat taszított. Így vele mint a film főszereplőjével nem tudtunk azonosulni. A vadak pedig annyira furcsák voltak, hogy velük pedig nem lehetett. Ez végigkísérte az egész filmet. Márpedig ha nem tud kivel azonosulni meglehetősen nehéz helyzetbe kerül a néző.

A film stílusa is szokatlan volt. Leginkább gyermek-pszicho-thrillerként lehetne jellemezni, ami viszont teljesen ellentétben van a kiegyensúlyozott és helyenként igazán gyönyörű képi világgal.

A vadak megjelenítése is megosztó. Míg szerintem kissé bugyuta volt az ábrázolásuk másoknak inkább visszataszítóak és groteszkek voltak. Ám amit pozitívumnak lehet elmondani az az, hogy nagyon hasonlítanak a mesekönyvben ábrázolt énjükhöz.

A film leggyengébb momentumának a forgatókönyvet mondanánk. Az eleje és a közepe a mozinak szerintünk elég céltalan volt. Nem kötötte le a figyelmünket. A végére sikerült azonban pozitív lecsengéssel zárni a történetet. Mentségül el kell mondani, hogy egy ilyen alaptörténetből valószínűleg nem is lehet túl jó forgatókönyvet írni. A rendező pedig mindent megpróbált azért megtenni, hogy a film jól sikerüljön. Szerintem a lehetőségekhez képest jó munkát végzett. (A Jackass filmekben való producerkedések után azonban nem lehet csodálni, hogy a forgatókönyv és ezáltal a film ilyen zilált lett.)

Összefoglalva szerintünk simán le lehet úgy élni egy életet, hogy az ember nem nézi meg ezt a filmet. És őszintén szólva olyan sokból nem is fog kimaradni. Számomra a legemlékezetesebb momentum Max "Pontosan hét Douglas hosszú legyen!" kiszólása volt. Ha van kedvetek hozzá nézzétek meg, de azért erőltetni nem kell. :) Gyerekeknek semmiképp nem ajánlanánk.

imdb: 7.4

http://www.imdb.com/title/tt0386117/

Szerintünk: 6, (Az eredményt az eltalált zene és a helyenkénti szép képek kerekítik felfelé.)

The Men Who Stare at Goats

Kecskebűvölők

A film egy szokatlan hangvételű gegparádé. Nekem nagyon bejött az első fele. A közönség hangosan végignevette a másfél órát. 

Sajnos a készítőknek a végére elfogytak az ötleteik és nem nagyon tudták frappánsan lezárni a filmet. Egyébként mindent összevetve szerintem jó szórakozás ez a film és sokat lehet rajta kacagni. 

A poénok működnek és szerencsére nem a megszokott hollywoodi gagyi színvonalat hozzák. Van benne sok (nem tolakodó) utalás különböző filmekre, ez tovább szinesíteti az élményt! (pl.: Full Metal Jacket, Rosencrantz & Guildenstern Are Dead)

A színészek közül George Clooney-t emelném ki, aki jópofa grimaszaival és ötletes karakter játékával szórakoztatta a nézőket. (Mint ahogy azt tette a szuper O Brother, Where Art Thou? c. filmben és a kevésbé szuper Burn After Reading-ben is.) Georgeot egyéként is csípem. :)

Imdb: 6,5

http://www.imdb.com/title/tt1234548/

Szerintem:

7,